2010. május 19., szerda

A piac, a padlizsán és a majdnem-muszaka esete


Az ember sok helyről nyerhet inspirációt a főzéshez, sütéshez: könyvből, gyönyörűen fotózott kép alapján; tévéből, megcsillanó olívaolajcseppek hatására; vagy épp valami finomság kóstolásából, melyet később reprodukálni szeretne. Az is előfordulhat, hogy egyenesen kérik, hogy készítsen el valamit, vagy mert korábban már ízlett, vagy mert kíváncsiak rá, hogy ízlene-e. A boltokban kóborlás is sokszor eredményezhet új ötleteket, ha van időnk nyugodtan nézelődni és közben hagyni, hogy az agyunk kombináljon :-)


Számomra azonban a legelementárisabb inspirációt a piac jelenti már régóta, nevetnek is rajtam néha a barátnőim :-) Van azonban valami pezsdítő érzés abban, ahogy a sok friss áru ott hever előttünk: érezzük azokat a föld-illatokat, megtapintjuk a héjakat, gyönyörködünk a színekben, felfedezünk újdonságokat... Ez történt tegnap is, ó, azok a színek. Megláttam a piacon a padlizsánok mély, feketés-lila színét és döntöttem: kell. Nincs nagy tapasztalatom még a padlizsánnal, de a mai főzés után úgy érzem, nem ez volt az utolsó találkozásunk.

A kezdeti inspirációt persze egy kis keresgélés követte itthon, hogyan is tudnám érdekesen, mégis egyszerűen feldolgozni a szerzeményem. Így született meg ez a mai étel, recept és tapasztalatok figyelembe vételével - finom, gyors és kicsit eltér a megszokottól, megéri kipróbálni.

Hozzávalók:

- 500 g darált marhahús
- 1 kisebb fej hagyma
- 2 gerezd fokhagyma
- 1 nagy / 2 kisebb padlizsán
- 150 g (görög) natúr joghurt
- 1 tojás
- 3 ek parmezán, reszelt
- egy 400 g-os hámozott paradicsom konzerv
- 4 ek paradicsompüré
- 400 g főtt krumpli, nagyobb kockákra vágva
- só, bors, kevés őrölt szerecsendió, kevés őrölt fahéj

Az apróra vágott hagymával és fokhagymával együtt magas hőfokon pirítsuk meg a marhahúst, kb. 5 perc alatt.

Közben szeleteljük fel a padlizsánt (nem kell vékonyra!) és egy tepsibe fektetve locsoljuk meg a szeleteket egy kevés olívaolajjal, sózzuk-borsozzuk finoman. 200°C-ra előmelegített sütőben 10-15 percig süssük a padlizsánszeleteket, amíg szép pirultak nem lesznek.

A marhahúshoz adjuk hozzá a paradicsompürét és a paradicsomokat, felkockázva, és fűszerezzük ízlés szerint. A szerecsendió és a fahéj nagyon különleges ízt adnak majd az ételnek, nem feltűnően, mégis érezhetően.

Forgassuk át a főtt krumplit is a marhahúsos "raguban", majd öntsük egy tűzálló tálba vagy tepsibe. Akinek van esetleg öntöttvas serpenyője (nem műanyag fogóval), csinálhatja abban az egészet, hiszen azzal a sütést is végre lehet hajtani.

A húsos ragu tetejére helyezzük el a padlizsánszeleteket.

Egy tálban keverjük össze a parmezánt, joghurtot és a tojást, fűszerezzük, majd öntsük a padlizsánokra.

Forró sütőben (200°C, minimum) kb. 10 perc alatt sül készre, de a tetején ellenőrizhetjük a sajtos keverék barnulását is.


Ha kész, lehet salátával, kicsit megpirított pitával is tálalni, de magában is tökéletes.

Padlizsánnal ki hogy áll?

4 megjegyzés:

Kátya írta...

Hmm, Borika! Ez megint nagyon jól néz ki! SZeretem az ilyen rakott dolgokat! Nyami.

Bori írta...

Hát rajta, csináld meg :-)Rém egyszerű.

Zizi írta...

A piaci illatok és színek hatására általában túl szoktam magamat vásárolni!!! :) Megrögzött piacozó vagyok, imádok kijárni! :)

Bori írta...

Na igen, fenn áll a veszélye a túlvásárlásnak is :-)))

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...