Megérkezés, szépség és egy kis ismertető

Elutaztunk, megérkeztünk, itt vagyunk. Itt vagyunk az USA-ban, Charlottesville / Monticello-ban, Virginia államban. Egy festői szépségű környéken, azon belül is egy, akár giccsesnek is mondhatóan szép kutatóközpont területén. Csak akár giccses, mert nem az: ez őszintén, valóban ilyen szép! Elképzelhetetlen mennyiségű zöld, évszázados nagy fák és gondozott pázsit vesz minket körül. De előbb egy pár szót az államról és a város(ok)ról.

Virginia az USA 12. legnépesebb állama, és 35. a nagyság szerinti sorrendben. 2008-as népszámlálási adatok alapján kb. 7.7 millió ember él itt, az állam fővárosa pedig Richmond. A terület, amelyen Virginia elterül, régi, történelmi emlékektől tarka, hiszen az első telepesek erre a vidékre érkeztek először, és az amerikai polgárháború jópár csatája itt esett meg, például Wilderness-nél, Fredericksburg-nél és a Shenandoah völgyben, hogy csak párat említsek a sok közül. Virginiából származott továbbá az USA első öt elnökéből négy, Washington, Jefferson, Madison és Monroe.

Kép innen.

Az állam történelméről sokat és érdekeset lehetne még írni, mozgalmas és színes történet lenne, de mivel mások ezt megtették már helyettem, és nem is vagyok ennek szakértője, ajánlom, hogy akit érdekel, nézelődjön a neten például itt vagy innen kiindulva. Vagy esetleg kérdezzenek a Kutatótól :-)

Szűkítve a kört, Charlottesville az Appalache-hegység középső részén elhelyezkedő Blue Ridge-hegység lábánál terül el, népessége több mint 40 000 fő (főleg egyetemi szezonban). Nevét III. György angol király felesége, Charlotte királyné után kapta. Itt található az állam egyik legrégebbi és legnagyobb egyeteme, a University of Virginia, és, nem mellesleg, a várostól kb. 10 km-re található Monticello.

Kép innen.

Monticello Thomas Jefferson, az USA harmadik elnökének birtoka volt, az itt elhelyezkedő fehér kupolás épületet (később több épület is épült itt) ő maga tervezte és építtette, neoklasszicista stílusban, mely 1987 óta a világörökség része. Jelenleg a birtok tulajdonosa a Thomas Jefferson Alapítvány, melyet 1923-ban alapítottak, és (szinte) kizárólag adományokból, támogatókból és felajánlásokból tartja fenn magát. Céljuk, hogy megőrizzék a birtok és a környék szépségét, egységét, és hogy különböző ösztöndíjakkal, előadásokkal, kiállításokkal és színes programokkal elősegítsék Jefferson kulturális örökségének, hagyatékának továbbélését. Évente számos bel- és külföldi kutató kutathat itt az alapítvány ösztöndíjai révén, hosszabb-rövidebb időszakokban. Igen, itt működhet csupán magán-felajánlásokból egy alapítvány ilyen magas szinten, mert az amerikaiak számára kiemelkedően fontos a történelmük kutatása, ápolása és a hagyományok továbbélése. Jefferson, vagy ahogy itt mondják „TJ” személye, pedig már csak a hab a tortán :-) Ő fogalmazta meg az USA Függetlenségi Nyilatkozatát, az első elnökök közt volt, rendkívül aktív politikus volt és sokat tett a oktatásért is, hiszen Virginia egyik legrégebbi egyetemét, a University of Virginia-t is ő alapította meg - személyének mai napig töretlen népszerűsége mindezeket figyelembe véve nem is olyan meglepő!

Kép innen.

A monticelloi birtokon és a szomszédos Kenwood Farmon a következő intézmények működnek:

- Thomas Jefferson Visitor Center and Smith Education Center: a legújabb projekt, mely a szélesebb közönség számára elérhető múzeum és bemutató központ.

- Jefferson Library: kutatói könyvtár, ahol Jefferson művei mellett rengeteg kapcsolódó anyag is megtalálható.

- Robert H. Smith International Center for Jefferson Studies: nemzetközi kutatói központ, melynek ösztöndíjával érkeztünk ide mi is.

- Thomas Jefferson Center for Historic Plants (CHP): egy központ, mely történelmi növényfajok gyűjtésén, megőrzésén és terjesztésén munkálkodik, leginkább Jefferson nyomán.

- Thomas Jefferson Parkway: egy csodaszép „lineáris park”, mely tulajdonképpen a Monticellohoz vezető út, és a látogatók, illetve a helybeliek kikapcsolódását szolgálja.

Mi egy, a könyvtártól két perc sétára található kisházban lakunk, melynek neve Roosevelt Cottage. Nevét Franklin Delano Roosevelt-ről kapta, akinek ezt egyfajta nyári laknak építtették, amikor itt járt a farmon. Korabeli (?), régi(es) bútorokkal van berendezve, rendkívül hangulatos hely, ahol mindezek mellett még a modern technika elemei is megtalálhatóak. Mivel az egész környék leírhatatlanul szép és vadregényes, beszéljen inkább ez a pár kép:

Érdekes, hogy a természet mennyire hasonló és mégis mennyire más ezen a földrészen! Az egyes fák ugyanolyanok, mint otthon, de ha összességében nézem őket, például a hegyeken, amelyek közt járunk minden nap, mégis van különbség, amit nagyon nehéz megfogni, talán nem is tudom. És talán nem is akarom, mert valószínűleg a különbség nagy része az agyamból és az emlékeimből adódna.

Mindenesetre, az itt töltött 4 nap még messze nem volt elég arra, hogy egy kicsit is hozzászokjam ehhez a gyönyörűséghez, ami nap mint nap körülvesz! Ha itt vagyok, és nem a városban, folyamatos rácsodálkozással telnek a percek-órák. Megyek is, mert olyan szépek a fények!