2009. október 13., kedd

Empanada, avagy a finomsághoz vezető rögös út


Még régebben olvastam Mirelle receptjét a blogján, és már akkor nagyon tetszett ez a spanyol étel: egyszerű és valószínűleg finom is. Vasárnap úgy döntöttem, hogy amíg a tanár úr alkot, én is alkotok.



Alkotási folyamatomat azonban több dolog is megnehezítette.


Mint tudjátok, nem a saját, jól felszerelt konyhámban munkálkodom, és ez nap mint nap új kihívásokat állít elém. Hogyan pótoljuk a sütőlapot – egy magasabb falú tepsi megteszi. Hogyan kenjük be tojással az empanada tetejét sülés előtt – használjuk az ovi óta bevált ujjainkat, ember és anyag találkozása. Nincs nyújtófám – a folpack-henger egész jól helyettesít. Csak két tányérom van – nem baj, a mosogatás új értelmet nyer. Nincs mikrohullámú sütőm – na és, nem volt az régen sem, ott a tűzhely és a sütő. Nincs sajtreszelőm – helló, Amerikában vagy, minden sajt kapható reszelve is.


Azonban, hogy ne tűnjön panaszkodásnak, hozzáteszem, azért nem ruházunk be minden hiányzó eszközre, mert olyan rövid ideig vagyunk itt és olyan sok felfedeznivaló van körülöttünk, hogy ezek az apró hiányosságok végül jelentéktelennek tűnnek...


A fenti hiányosságok mellett azért van, ami mégis megtalálható nálunk, például a sütőpapír. Ebben az egyben biztos voltam, hogy recept szerint megyek, azon sütök, ha törik, ha szakad. Az én biztosom azonban jól cserben hagyott: kedves amerikai sütőpapírom ugyanis 3 perc (normál hőmérsékletű) sütés után hihetetlenül elkezdett füstölni, elindult az égés felé!


Ez önmagában nem lenne olyan hatalmas baj, de: lakásunkban hiperérzékeny füstriasztó található, amit már előző nap leteszteltem... (erről most nem írok :-) ) ! Úgyhogy tanár úr veszélyt szimatolva (érted ;-) ) jóelőre deaktiválta a kis kütyüt, én pedig szép szavak sűrű ismételgetése közben ezerrel szellőztettem. Első adag empanadamat átlavíroztam a kormos sütőpapírról két lapos kanállal a sima tepsibe, még mindig szép szavakat ismételgetve.



Legvégül finom lett, a második adag szép is (két részben sütöttem meg az eredeti adagot).


Hozzávalók:


A tésztához:


- 25 dkg finomliszt

- 10 dkg vaj

- 1 tojás sárgája

- 4 ek hideg víz

- csipet só


A töltelékhez:


- 2 keménytojás

- 60 dkg marhahús

- köménymag

- pirospaprika

- só

- zsír (vagy olaj - én az utóbbit használtam)


A lisztet, sót és vajat összedolgoztam gyorsan és hozzáadtam a tojás sárgáját és a vizet. Apple pie-hoz hasonlóan fóliába csomagolva hűtöttem több, mint egy órán át.


Közben serpenyőben megpirítottam az apróra hagymát, majd rajta a marhahúst, és hozzáadtam a fűszereket is. Ne legyen száraz a húsos ragu, ha kell, alaplével vagy borral öntsük fel. Végül adjuk hozzá a két keménytojást feldarabolva a raguhoz, és lehetőség szerint egy napig hűtsük felhasználás előtt. Én csak kivártam, amíg jól kihűl a ragu, és úgy folytattam, így is nagyon finom lett.


A tésztát kétfelé szedtem, és külön-külön 30 cm-es körökké nyújtottam őket. Helyezzük az egyik tésztalapot sütőpapíros (!) sütőlapra, halmozzuk rá a hideg ragut, hogy körben 3 ujjnyi tészta szabadon maradjon, és helyezzük rá a másik tésztalapot is. A széleket nyomkodjuk össze és hajtsuk szépen alá, ahogy a képeken is látható. A tészta tetejét kereszt alakban bevágom, és a sarkokat kihajtom, majd az egészet átkenem egy elkevert tojással.


200 °C - ra előmelegített sütőben szép aranybarnára sütöm.


Íme egy kis ösztönzés, hogy mindenki próbálja ki.... Salátával tálaltam.



Az eredeti recept részleteiért ide kattintsatok, a keresőmezőbe az empanadat beírva.

5 megjegyzés:

varikata írta...

Huu, Bori! Amint el kezdtem olvasni az írást, biztosra vettem, hogy a képeket letöltötted valahonnan, mert olyan tökéletesek...aztán rá kellett jönnöm, hogy bizony saját gyártmány....Csodásan néz ki, gondolom az íze még jobb. Kísértetiesen hasonlít az angolszászok által oly közkedvelt meatpie-hoz....nyami!

Bori írta...

Köszi :-) Nagyon hasonlít a meatpie-hoz, de talán abban nincs keménytojás, nem?

varikata írta...

Talán kemény tojás nincs, de sokminden más lehet benne, pl. zöldségek. Meg a meatpie-ben általában ilyen szószos állagú a cucc....de isteniek!

Névtelen írta...

Szia Bori!
Megcsináltam és nagyon finom lett!!! Ráadásul jó kiadós, úgyh lett belőle sok vacsora és ebéd. Hajrá, hajrá, nagyon jók a receptek! Már meg is van a következő kiszemeltem ;)
Kriszti :)

Bori írta...

Naa, de örülök! :-) Majd azt is írd meg, hogy hogy sikerült :-)

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...