Aki szereti a brownie-t, feltétlenül olvasson tovább. Aki nem szereti, az is olvasson tovább, mert nem tudja, mit hagy ki!!!
Ismeritek azt a sütemény-kategóriát, amely nem habosan szép, nem marcipánosan csicsás, és nem is ételszínezékesen színpompás, viszont eszméletlenül finom? Na én tegnap egy pontosan ilyet sütöttem: az első falatig nem is gondoltuk volna, hogy milyen puha, intenzív csokoládéízű, szinte elolvadó lehet egy ilyen egyszerű csokis sütemény... Az angolul "chocolate crinkles", vagy "black and white" nevű falatkák olyan csupa csokis golyók, melyeket sütés előtt alaposan porcukorba forgatunk, és rövid sülési idejük alatt megnőnek picit, így megrepesztik a porcukor borításukat, és a fehér kabát repedésein keresztül előbukkannak az étcsokis belsők...
A sütés apropója egy piknik volt, ahol most először találkoztunk berlini magyarokkal, és mindenki hozott valami enni-, innivalót. A sütim mind elfogyott, még a receptet is elkérték, úgyhogy nem csak mi gondoltuk úgy, hogy hűűű, de finom. :-)
A recept forrása az egyik kedvenc amerikai sütős oldalam, a Joy of Baking, ahol minden angolul olvasó, sütést kedvelő ember hihetetlen jó dolgokat találhat!
(Az már csak a véletlen műve, hogy tegnap egy hasonló receptet láttam este egy másik blogon, csak sajnos, nem emlékszem pontosan, hogy ki volt, fáradt voltam már.)
Hozzávalók:
- 56 g vaj
- 225 g jó minőségű étcsokoládé (50% és több)
- 100 g kristálycukor
- 2 tojás
- 2 tk vanília kivonat (aroma)
- 195 g liszt
- 1/4 tk só
- 1/2 tk sütőpor
- átszitált porcukor a hengergetéshez
Gőz fölött olvasszuk meg az összetördelt étcsokit és a vajat (lábasban víz melegít, fölé egy fém/üveg tál, abba a csoki + vaj, az alja ne érjen hozzá a lobogó vízhez). Ha összeállt, tegyük félre kicsit hűlni.
A tojásokat és a cukrot egy tálban keverjük jó habosra robotgéppel, adjuk hozzá a vaníliát és végül az olvadt étcsokit. Keverjük el alaposan. Egy másik tálban keverjük össze a lisztet, sót, sütőport, és a száraz keveréket adjuk a folyékonyhoz. Óvatosan keverjük el (már csak kézzel), amíg szép homogén lesz. Fedjük le fóliával, és legalább 3 órát (de maximum egy éjszakát) hagyjuk állni a hűtőben. Így lesz szépen formázható.
Ha eleget állt a tészta, szitáljunk egy lapos tányérra porcukrot. Formázzunk a tésztából kis golyókat (2.5 cm átmérő), forgassuk át alaposan a porcukorban, hogy ne látszódjon ki csokis rész.
Előtte - utána |
Ha ragadna nagyon a tészta, tegyük vissza kicsit hűlni (én csak 3 órát hűtöttem, de nem volt semmi probléma vele). Sütőpapírral bélelt tepsire helyezzük a golyókat 5 cm-es távolságra egymástól, mert egy picit megnőnek sütés közben.
170°C-os sütőben 5-8 percig süssük, de óvatosan, ne száradjon ki! Amikor kivesszük a sütőből, még túl puhának tűnhet, de egy-két perc múlva már teljesen jó állaga lesz. Rácson (vagy csak egy sütőpapíron) hűtsük kis őket egy picit, és már fogyaszthatók is. 30-36 darab falatka készül ebből a mennyiségből.
A recept szerint a legjobb frissen, a sütés napján megenni őket - ez szerintem senkinek sem fog nehézséget okozni, garantáltan! :-)
Csupa csokis dolgokhoz hogy álltok???
10 megjegyzés:
hmm, ezt ki fogom próbálni, épp mosatnában agyaltam rajta, hogy aprófalatka sütiket kéne sütni. köszi a receptet! :)
Mindenképp! :-)
Nagyon tuti!
De tényleg az :-) A tényért senki sem figyeli, amúgy?? ;-D
Én észrevettem a tányért...kreativitásod egyszerűen ember feletti!! Tényleg jól mutat!
Danke! Ááá, amúgy köszönöm a Villeroy&Boch-nak, amiért fillérekre leárazta ezt a retro tányért, hogy még én is megvehessem :-)
Szia Bori,
kovetlek a feszbukkon is!:) Ezt a sutit Szepyke blogjan olvastam bo egy hete es meg is jegyeztem,hogy meg kellene sutni..igy most mar dupla motivaciom van!:)
Kiprobalom mindenkepp a hetvegen. Most alkalom is lesz hozza,mert egy jo baratnom jon otthonrol meglatogatni. (es csak a hetvege,mert hetkozben edessegtilalmon vagyok:)
Koszi!:)
Na, szuper! Majd számolj be, hogy hogy sikerült! :-) Igen, általában kell egy alkalom...
Tegnap este kipróbáltam, csak fehér kabát nélkül, eszméletlen finom lett :) Mikor már szépen megolvasztottam-összegyúrtam mindent, akkor értem ahhoz a részhez, hogy pihentessük 3 óráig... húsz perc múlva jött volna Dóri, neki akartam sütni. Aztán egy óra múlva elővettem, és tök gyúrható volt, szóval sikerült megsütni. És hoztam belőle az efefescének, és orjási sikere lett. Köszi, Borcsa, C U 2nite.
Hát, rendkívül ám örülök! ;-) Jó tudni, hogy porcukor nélkül is finom. Na mondjuk, ez nem volt igazi aggály, mert már a nyers tésztáját is meg tudtam volna enni... :-))) az efefescé egészségére váljék!
Megjegyzés küldése