2009. szeptember 8., kedd

Pancake, avagy az amerikai palacsinta



James Beard American Cookery című alapművében azt írja, hogy a palacsinta már a kezdeti idők óta alapkövét képzi az Újvilágban élők étrendjének, mivel elkészítéséhez ugyanúgy elég volt egy serpenyő és tűzmeleg a vadonban, mint ahogyan ma is elég egy serpenyő és egy tűzhely az otthonunkban. Sajnos azonban, mint sok más területen, a „palacsinta-iparágban” is egyre nagyobb teret hódítanak az előre elkészített porok, melyekhez már csak egy kis folyadékot kell adni, és kész is. Sőt, fagyasztott palacsinták is léteznek, melyeket csak pár percre kell mikrohullámú sütőbe helyezni, és már tálalhatók is. Érdekes ellentmondás, hogy épp az amerikaiak azok, akik a saját klasszikus ételük színvonalát, minőségét kockáztatják a kényelem érdekében, holott a hagyományos elkészítési mód sem vesz sok időt igénybe. Ahogyan Beard, én is azon a véleményen vagyok, hogy megéri egy-egy hétvégi napot 20 perc konyhai munkálkodással indítani, ha az eredmény egy ilyen finom és friss étel.

Az általam közzétett recept a fent említett James Beard-féle Buttermilk Pancake receptje. A "buttermilk" tulajdonképpen az írót jelenti, amely a vaj tejszínből történő előállítása során egyfajta melléktermékként képződik, az állaga a joghurt és a tej között definiálható. Míg az államokban ez nagyon népszerű termék, minden boltban kapható, Magyarországon talán nem túl elterjedt, viszont házilag előállítható.

A legegyszerűbb módszer a palacsintakészítés során a helyettesítés, melyhez az általam kikísérletezett arányok a következők:

1 rész író = ¼ rész tej és ¾ rész natúr joghurt

Hozzávalók:
- 2 csésze finomliszt (6.6 dl)
- 1 tk szódabikarbóna
- 1 tk só
- 2 csésze író (kb. 5 dl joghurt és 1.5 dl tej)
- 3 tojás, szétválasztva
- ¼ csésze olvasztott vaj

Szitáljuk a száraz hozzávalókat egy keverőtálba, majd adjuk hozzájuk a joghurt-tej keveréket és a felvert tojássárgákat. Adjuk hozzá az olvasztott vajat is, és addig keverjük, amíg szép sima masszát kapunk. Verjük fel külön a tojásfehérjéket: nem kell teljesen kemény állagot elérni, csak legyen egy kis tartása. Végül adjuk hozzá a fehérjehabot óvatosan az alapkeverékhez – ettől lesz finom, könnyű állagú a palacsinta. A palacsinta tésztájának az állaga kicsit sűrűbb legyen, mint a magyar palacsintáé; ha esetleg túl sűrű lenne, tejjel hígíthatjuk.

Kivajazott (olajozott) palacsintasütőbe vagy egyszerű serpenyőbe egy-egy merőkanálnyi masszát csorgatunk, és aranybarnára sütjük mindkét oldalát.

Rendkívül sokféleképpen variálható, a klasszikus juharszirupos vagy vajas változat mellett szinte bármivel ehető: friss gyümölcsökkel, csokiöntettel, karamellával, sült bacon-nel, még pillecukorral is...

Egyesek szeretnek a tésztába belesütni gyümölcsdarabokat, például almát, citromhéjat, mely megint egy más dimenziót mutat.

A buttermilk-író átváltásokról bővebben itt olvashattok angolul.

Sajnos, képem most nincs, de amint lesz, pótolom :-)

Nincsenek megjegyzések:

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...