2011. február 8., kedd

Berlinben enni 1.: Döner, a török-német gyorsétel

Ha már gasztroblogot írok, és ráadásul még Berlinben is élek, úgy gondolom, lassan itt az ideje annak is, hogy egy pár tipikusan berlini, vagy itt nagyon népszerű ételről is írjak egy-két bejegyzést. Természetesen nehéz ügy ez, mert egy 3,5 milliós városról beszélünk, ahol (szinte) mindenféle nemzet konyhája képviselteti magát, mégis, van egy-két nagyon jellemző étel, amelyet bemutatok majd nektek időről-időre. Nem feltétlenül éttermekre, és nem is a csúcsgasztronómiára koncentrálok, inkább a mindenki számára elérhető, finom (vagy kevésbé finom) fogásokat igyekszem bemutatni. Szubjektív, saját élmények alapján megírt bejegyzésekre számítsatok, melyek azonban talán segíthetnek eligazodni azoknak, akik úgy döntenek, ellátogatnak ebbe a jó kis városba... :-)

Ilyen pólót is lehet csináltatni...
Ha egy átlagos turista Berlin széles utcáin sétálgat, igen hamar szemet szúrhatnak neki a lépten-nyomon olvasható "Döner - Döner Kebab" feliratok (a pékségek és az utcai wurst-árusok mellett), és hamar megérezheti a dönerezőkből áradó - kicsit zsíros - finom, fűszeres illatot is. A legtöbb hely, ahol dönert árulnak, viszonylag kicsi, viszont nagy ablakok nyílnak az utcák felé, hogy csak úgy "zu mitnehmen" is lehessen vásárolni. :-) A helyek többségét kedves, mosolygós török férfiak üzemeltetik, akik ugyan iszonyatosan hadarva beszélnek németül, mégis rendkívül segítőkészek, és eszméletlen gyorsasággal tudnak egy-egy dönert összeállítani. Már vicces képeslapokat is láttunk itt-ott, amelyek a dönerárusok "szlengjét" ábrázolták... Persze, nem csak dönert lehet ám náluk kapni, hanem más törökös(-jellegű) ételeket is (gyakran spenóttal, sajttal, leveles tésztával készült ételeket, például).

A Döner, vagy Döner kebab elnevezés egyébként a húsra vonatkozik, mely nagy tömbökben, pálcára húzva, forogva sül. A görög gyroshoz, és az arab schawarmához hasonlóan valamilyen kenyér-, zsemleféleségben, vagy azokon, azokkal tálalt fűszeres, sült húst, és salátát, zöldségeket kombinál. Szinte mindig társul hozzá valamilyen joghurtos, csípős, zöldfűszeres szósz is. Természetesen rengeteg verziója létezik. A pálcára felhúzott, hatalmas hústömb készülhet bárány-, marha-, vagy csirkehúsból, és sokszor hagymát vagy paradicsomot is használnak (a zsíros részek mellett), hogy a sülés közben folyamatosan szaftos, lédús maradjon a hús. A városban sétálva már reggel, koradélelőtt látni, ahogy a hatalmas húsokat elkezdik sütni, és dél körül kapható a friss döner. A kenyérféle, amelyben a húst tálalják, lehet lapos, majdnem úgy, mint egy palacsinta (dürüm), lehet lepényszerű (pita/pida...), és lehet egész normális, vastag kenyér. Általában minden ki van írva, fényképekkel szemléltetve, úgyhogy nehéz bármit is eltéveszteni a rendelésnél.

Klasszikus döner

Mi nagyon szeretjük a bárány-, illetve a csirkehússal készült dönert is, előbbi nehezebb, utóbbi, értelemszerűen, könnyebb verzió. Bár nem vagyunk nagy csípőspártiak, barátaink, akik ettek már csípős ("scharf") szósszal készült dönert, azt mondták, nem vészesen, csak pont jól csípős. :-) Mi szinte mindig a joghurtos-fűszeres ("kräuter") szósszal kérjük. Van lehetőség vega verziókra is: hús helyett pl. török sajttal készítve.

A sima, pirított-melegített kenyeres verzió sem rossz, de szerintem a legjobb az ún. "lahmacun"-ba tekert hús-zöldség-szósz együttese. A lahmacun (ejtsd: lahmadzsun), melyet itt Németországban nemes egyszerűséggel csak Türkische Pizzának (török pizzának) becéznek, egy vékony, palacsinta-szerű lepénykenyér, amely paradicsomos-darálthúsos-fűszeres szósszal van nagyon vékonyan megkenve és nagyon-nagyon finom önmagában is. 


Lahmacun ügyben ajánlok egy nagyon jó magyar blogot, melynek írónője nagyon jártas a török konyha rejtelmeiben, így például e finomság készítésében is.

A döner vitathatatlan népszerűségére különösen rámutat egy-két statisztika, melyeket én is megdöbbenve olvastam:
1) Németországban 2010-ben naponta több mint 400 tonna dönerhúst állítottak elő, több mint 350 gyárban
és
2) Németországban a döner vétel-eladás éves forgalma 2,5 milliárd Euró!!!!! 

Joggal merülhet fel a kérdés: miért épp a döner, és miért épp Németországban lett ennyire népszerű? A döner gyorsan elkészül, tulajdonképpen egészségesnek mondható, hiszen friss zöldség, hús és friss kenyér alkotja, sokféleképpen variálható, és nagyon finom. Hallottam már olyat, hogy a hús így-úgy nem jó, ipari hulladék, stb... mi még sosem tapasztaltunk ilyet. A keleti(es) ízeknek egy olyan változatát képviseli, amely az európai (pl. német) tömegeknek is egyértelműen ízlik, és őszintén: ezerszer igényesebb, frissebb, mint egy McDonald's-os, vagy Burger Kinges menü. Nem mondom, hogy minden nap ilyet kell enni, de ha már gyorsan, útközben, akkor inkább ezt. Bár itt is van jópár amerikai gyorsétterem, nagyon ritkán látni bennük olyan embertömegeket, mint otthon; míg a török gyorséttermekben igenis sok ember áll sorba, sokszor napszaktól függetlenül is. Sokszor hallani a "jelmondatot" is: "Döner macht schöner"... :-) (A döner szebbé tesz).

És hogy miért lett ilyen népszerű épp itt, Németországban? Az 1960-as évek vége táján nagyon sok török vendégmunkás érkezett Németországba, akik később itt telepedtek le végleg, és választott, új hazájukba a családjukat is áttelepítették Törökországból egy idő után. A török nemzetiségű, származású lakosság aránya azóta is nagyon magas Németországban, így Berlinben is, és nagyon erősen ápolják a hagyományaikat, kultúrájukat is, melynek szerves részét képzik az éttermek, büfék is. Mondanom sem kell, hogy szinte az összes döneres török tulajdonú, családi vállalkozás. Berlin bizonyos részein néha egész különleges érzése van az embernek: török feliratú boltokban mindenféle török (és egyéb egzotikus) finomság sorakozik, török pékségek árulják a gusztusos kenyereket, és az utazási irodák nagy betűkkel hirdetik a török úticélokat. Az összetartó török közösség mellett természetesen hamar megszerette a dönert a német lakosság is! :-)

A döner egyetlen "hátránya" talán az illata, mely csak zárt térben jön elő, de akkor aztán nagyon! :-) A hagymás-fűszeres dönerszag pillanatok alatt biztosítja fogyasztójának a kellő méretű helyet bármilyen tömegközlekedési eszközön, hihetetlen, milyen erős tud lenni... :-))) Még a nyelviskolában háborgott egyszer az egyik tanárnőm, hogy milyen "elfogadhatatlannak" tartja, ha valaki dönert eszik az órák közti szünetben, mert elviselhetetlen a szag utána órán... Hát, mindenkinek megvannak a maga problémái... :-)

És végül az anyagiak: olcsó-olcsó-olcsó. Attól függően, hogy hol vesszük, már akár 2,5 euróért is ehetünk, a legdrágább, amit eddig láttam, talán 4 euró volt, de az már nagyon elszállt :-) Érdemes esetleg a kevésbé "turistás" helyeken enni, mi úgy tapasztaltuk, minél messzebb kerülünk pl. az Alexanderplatztól, annál jobb lesz a döner, de szinte bárhol lehet enni, nincsenek nagy különbségek.

Két hely, ahol biztosan nagyon jót kaptok:

1) A Maybachufer mentén, a Schönleinstraße nevű metrómegállótól nem messze, egy kicsi döneresnél (mellesleg, itt tartják minden héten kedden-pénteken a "törökpiacot", ami szuper!) - ez messzebb van kicsit a központi helyektől, de megéri elmenni, nagyon érdekes "vegyes" környék.

2) A Hackescher Markt nevű tér egyik részén, az azonos nevű S-Bahn/villamosmegállónál, a Starbucks-szal szemben, Chicken Döner feliratú helyen. Ez a tér egy forgalmas, nyüzsgő része Berlinnek, érdemes sétálgatni a környéken, nagyon sok kis bolt, kávézó, étterem található erre.

Azt hiszem, kimerítettem a döner-témát. Bár tudom, hogy otthon is kapható már sokfelé, ha erre jártok, mégis érdemes kipróbálni, már csak a hangulat miatt is. Ha van esetleg kérdésetek, megjegyzésetek a témával kapcsolatosan, szívesen veszem őket! :-)

8 megjegyzés:

DocAbe77 írta...

S persze ne feledd a tőlünk 10 perces sétára lévő dönerest, ahol nemcsak a kaja finom, hanem egy tető alatt van gyümölcsös autómata (pénznyerő gép), kiskocsma (törzsvendégekkel: snapsz és sör), s természetesen az alkalmazottak pólóján a Döner macht schöner felirat:)

Bori írta...

igen, ez talán még kimaradt: a szerencsejáték és az étterem összefonódása :-)

Elif írta...

Köszönöm a kedves utalást! :) Szuper az iromány!

Bori írta...

Nincs mit :-) Köszi, bár a döner nyilván nem a török konyha csúcsa, de itt érdekes jelenség, és azért finom is :-))

Kátya írta...

Nagyon fincsi, meg minden, de én mégis alig várom már a currywurst-os bejegyzést, ami mint tudjuk ugyan nem a gasztronómia csúcsa, de akkora népszerűség és legenda övezi, mint a....a....A TV TORNYOT!!! :D

Bori írta...

jön-jön az is :-))

Böbe írta...

Ha tőletek tíz percre az a döneres van, akinek a "főztjét" mi is ettük, hát az bizony naggyon-naggyon jó volt.
Csak úgy jártam vele, mint a Rolling-Rock-os mexikói kajával, csak a felét bírom megenni egyszerre.
Remélem, nemsokára ehetünk majd még egyszer ebből a "mislencsillagosgyorséttermi"kajából :)

Bori írta...

Megoldjuk ;-) Ami közel van hozzánk, nem rossz, de van azért jobb is :-)

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...