Először is nagyon köszönöm minden kedves kommentelő olvasónak a sok szuper tippet, hogy milyen finomságokkal is képviseljem Ungarnt a közelgő hétvégi brunchon! Nagyon sokat jelent, hogy ilyen sokan megírtátok véleményeteket! Még nem árulom el, mire is esett a döntésem, de már megszületett - remélem, sikerül jól elkészítenem a tervezett ételeket, és valami szuper posztban közölhetem majd veletek az eredményeket! ;-)
Egyébként mostanság azért nem került fel sok új recept vagy eszmefuttatás, mert otthon jártunk, ahol mindig annyi kedves családtaggal és baráttal "kell" találkozni, hivatalos ügyeket intézni, stb... hogy (sajnos) a blogra kevés időm marad. De: sok tervem, ötletem van már fejben, úgyhogy igyekszem majd mihamarabb tálalni őket nektek - értitek ;-)
Egyébként a hétfői egész napos autóút után enyhén kikészülve tegnap reggel elindultunk, hogy feltöltsük berlini lakunkat kajával és egyéb hiányzó dolgokkal. Elindultunk, kocsival. Sajnos. Ugyanis kb. 3 perce autóztunk a közeli bolt felé, csendes, zöld kertvárosi utcákon, amikor is befordultunk egy útra, és mire kettőt pislantottunk, már le is intettek minket - na kik? Hát a rendőrök, zöld ruhásan, katonásan, piros tárcsával. Az incidens részleteit már Trabantkombi leírta, lényeg: 25 Eurós bírsággal távoztunk a helyszínről, "gyorshajtás" miatt... Ennyi. No comment.
Mára a Férjnek kisebb fül-problémája akadt, így a német egészségüggyel is meg kellett ismerkednünk: hála a tanszéki kontakt hölgynek, viszonylag simán el tudtunk menni egy közeli orvoshoz, és most már talán van 30% fogalmunk arról, hogy hogyan működik itt az orvososdi. Nem mondom, hogy ki szeretném ismerni, de elsőre nem tűnik sokkal egyszerűbbnek, mint a magyar. A körülmények jobbak, ez már ennyiből is látszott, de hát... nem jó az sehol sem, ha orvoshoz kell menni :-)
Persze, a negatív dolgok mellett azért marad időnk csodálni a tavaszi Berlint is! Mielőtt elmentünk, még épp csak zöldültek a fák, mostanra pedig már minden csodaszép lett. A zöld lombok mellett számtalan fehér és rózsaszín szirmú virágos fát is látunk, az illatok pedig.... finomak.
Végül, de nem utoljára: nemrég kaptam két kedves képet Nikitől, melyet szeretnék én is tovább adni, ezúttal mindenkinek, aki itt jár, olvasgat, tanácsot ad, kérdez... és persze köszönöm, Niki! :-)
Egy kis tavaszi érzés:
És egy kis humor - gasztro:
Egyébként mostanság azért nem került fel sok új recept vagy eszmefuttatás, mert otthon jártunk, ahol mindig annyi kedves családtaggal és baráttal "kell" találkozni, hivatalos ügyeket intézni, stb... hogy (sajnos) a blogra kevés időm marad. De: sok tervem, ötletem van már fejben, úgyhogy igyekszem majd mihamarabb tálalni őket nektek - értitek ;-)
Egyébként a hétfői egész napos autóút után enyhén kikészülve tegnap reggel elindultunk, hogy feltöltsük berlini lakunkat kajával és egyéb hiányzó dolgokkal. Elindultunk, kocsival. Sajnos. Ugyanis kb. 3 perce autóztunk a közeli bolt felé, csendes, zöld kertvárosi utcákon, amikor is befordultunk egy útra, és mire kettőt pislantottunk, már le is intettek minket - na kik? Hát a rendőrök, zöld ruhásan, katonásan, piros tárcsával. Az incidens részleteit már Trabantkombi leírta, lényeg: 25 Eurós bírsággal távoztunk a helyszínről, "gyorshajtás" miatt... Ennyi. No comment.
Mára a Férjnek kisebb fül-problémája akadt, így a német egészségüggyel is meg kellett ismerkednünk: hála a tanszéki kontakt hölgynek, viszonylag simán el tudtunk menni egy közeli orvoshoz, és most már talán van 30% fogalmunk arról, hogy hogyan működik itt az orvososdi. Nem mondom, hogy ki szeretném ismerni, de elsőre nem tűnik sokkal egyszerűbbnek, mint a magyar. A körülmények jobbak, ez már ennyiből is látszott, de hát... nem jó az sehol sem, ha orvoshoz kell menni :-)
Persze, a negatív dolgok mellett azért marad időnk csodálni a tavaszi Berlint is! Mielőtt elmentünk, még épp csak zöldültek a fák, mostanra pedig már minden csodaszép lett. A zöld lombok mellett számtalan fehér és rózsaszín szirmú virágos fát is látunk, az illatok pedig.... finomak.
Végül, de nem utoljára: nemrég kaptam két kedves képet Nikitől, melyet szeretnék én is tovább adni, ezúttal mindenkinek, aki itt jár, olvasgat, tanácsot ad, kérdez... és persze köszönöm, Niki! :-)
Egy kis tavaszi érzés:
És egy kis humor - gasztro:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése